Samuel Beckett / Philip Glass: Társaság


Beckett 1980-ban írta Társaság címû novelláját.
Glass 1983-ban, Beckett írásának egy színpadi adaptációjához komponálta kísérõzenéjét vonósokra, négy tételben.
Most újra találkoznak, a szöveg és a zene.

Az ambient utazásait, melyeket a képzetek hálóján tesz, két sarokpont határozza meg. Az egyik a teljes elmerülés egy pszichedelikus álomvilágban, a másik pedig a tudat teljes kiüresedése.
Beckett mûve az ambient világában értelmezve rendkívüli helyet foglal el: a második sarokponton áll. Kijelöli az ambient alsó végét: ebben az irányban nincs tovább.
Kirándulás a legelemibb illúzióit is elvesztett ember éj-sivatagába, melyben csak alig pislákol a megfakult emlékeknek, a létezés põre tudatának halovány fénye.
Kirándulás egy tudatállapotba, mely ott sötétlik mindnyájunk elméjének a mélyén.
Segítse a felemelkedést: a nihilizmus beteg-szürke üressége felõl a tisztaság fehéren ragyogó ürességébe.

GZ

vissza>>